Új helyszínen tartotta Egyesületünk- Közösségünk az első adventi gyertyagyújtási ünnepséget

A Pécsi Székesegyház Dóm Kőtárjának reneszánsz faragványai adták a keretet az esthez.

Meg is voltunk talán kicsit illetődve, hogy ilyen szépségben lehetünk…De miért is gyűltünk össze? Hogy Isten szépségét csodáljuk, hogy a közelgő csodára várakozzunk.

Egyik kisközösségünk apraja-nagyja, egy mesével készült.

A mese Sün Benedekről szólt, aki arra kereste a választ:

 Miért van tél?

Sorra kérdezgette az állatokat, de a választ egyikőjük sem tudta igazán. A kérdésre a feleletet, végül az éppen kinyíló kis hóvirág adta meg: hogy – Jöjjön a tavasz!

A mese a reményről szólt, hogy eljön majd, amit úgy várunk.

A mi tavaszunk, Jézus Krisztus. Ő a mi reményünk, Őt várjuk.

Olvastuk Izajás próféta könyvéből: ” Bárcsak széttépnéd az eget és leszállnál!”

Ez a vágy élt már az ószövetségi nép szívében is, hogy bárcsak megnyílna az ég és elküldené Atyánk az üdvösségét, s ezzel a vággyal, reménnyel, bizalommal várjuk mi is az Üdvözítőt!

Gyertyagyújtásunk kerete zsolozsma volt, közösségünk zenészei hangszeres kísérettel, adventi énekekkel készültek, s kapcsolódtunk be a közös éneklésbe.

Esténket Agapéval, beszélgetéssel zártuk

Újabb, minden érdeklődő számára elérhető rendezvénnyel bővültek a Egyesületünk-Közösségünk által szervezett programok. A 2017 december 02-án 17.00 órától tartott adventi gyertyagyújtásról az érdeklődők a Pécsi Székesegyház honlapjáról is tudomást szerezhettek.   

Az alábbiakban pedig egy szubjektív, személyes élmény a gyertyagyújtásról:

Ívek, generációk
A mai gyertyagyújtásra együtt érkeztünk egyik új közösségi társunkkal. Eljött vele az édesapja is, aki régi ismerősként üdvözölt engem. A visszakérdezéskor elmondta, hogy édesapámmal, nagyapámmal (amíg életek), jó baráti viszonyban voltak, a nagybátyámmal ma is tartják a kapcsolatot...

Megkezdődött a program, Vili a bevezetőjében ívekről, generációkról beszélt…..

Az összejövetel első részében bemutatkoztak a Pestről érkezett fiatalok is. Az egyik fiúban én leltem ismerősre. Az agape kezdetekor odamentem hozzá és megkérdeztem Tőle, tudja e ki vagyok én. Azt válaszolta Kristóf édesapja. Mondtam Neki ez is igaz, de én Édesapád gimnáziumi barátja vagyok….

Köszönöm ezeket a találkozásokat...

Üdv minden generációnak: Covi