Házasságkarbantartás

A Laki házaspár vezetésével 14 (!) házaspár vett részt 2017.11.19-én a Pécsbányatelepi Művelődési házban megtartott házasságkarbantartó tréningen. A téma a megbocsátás volt. Indulásképpen, a házasságainkat a következő gyümölcsökkel jellemeztük: dió, maracuja, alma (2X), édes füge, szelíd gesztenye, naspolya, nagy fürt szőlő, csipkebogyó, szúrós gesztenye, őszibarack, pirosodó cseresznye, gránátalma, őszibarack, majd 5 olyan dolgot kellett feljegyeznünk, amit értékelek a házastársamban.  Ezt követően tartotta meg a saját tapasztalataikkal kiegészített felvezető előadását dr. Gary Chapman „A bocsánatkérés öt nyelve” c. könyve alapján Eszter és Tamás.

 Első nyelv, fájdalmunk kifejezése: „sajnálom”.
A „sajnálom” kifejezés mögött az áll, hogy kimutatjuk a sértett félnek bűntudatunkat, szégyenünket és fájdalmunkat, amiért megbántottuk. Ennek kifejezésével bizonyítjuk, hogy részt vállalunk fájdalmában, melyet mi okoztunk. A „sajnálom”, bűvös szó, ami képes helyreállítani a bizalmat. Figyeljünk, hogy a testbeszédünk (pl. ölelés, szemébe nézés, érintés) legyen összhangban azzal, amit mondunk. Sok esetben, levélben is hatásos bocsánatot kérni.
Nem árt elmondani azt is, hogy valójában mit sajnálunk. Soha ne kövesse a sajnálom szót a DE szócska.

 Második nyelv, a felelősség vállalása: „hibáztam”. Az érett felnőtt képes elismerni, hogy hibázott, és nem okol másokat tetteiért. Felelősségvállalása abban áll, hogy beismeri tévedését. Van olyan ember, akinek az jelenti a hiteles bocsánatkérést, ha a bántó fél beismeri helytelen viselkedését.

 Harmadik nyelv, kárpótlás: „mivel tehetném jóvá a történteket?”
A kártérítés az emberi lélek jogos igénye. A magánszférában a jóvátétel iránti igény a szeretetigénnyel függ össze. Ebben az esetben a legfontosabb, hogy biztosítsuk szeretetünkről társunkat.
Leghatékonyabb formák a kártérítésre: az elismerő szavak (szeretünk, megelégedésünk érzékeltetésére), a szívességek („a tettek beszélnek”), ajándékozás, minőségi idő biztosítása a másik iránti figyelemre, gyöngéd testi érintés (nemcsak házastársakra vonatkozik).

 
Negyedik nyelv, őszinte megbánás: „ígérem, nem fordul elő többé”.

Aki sokszor okoz fájdalmat, az egyszer – remélhetőleg – el fog jutni a változtatás igényéig. Szavakkal is meg kell erősíteni, hogy mi a szándéka. Jó, ha elmondja, mit érez, ezzel alátámasztja, hogy valóban meg akarja változtatni viselkedését. Dolgozzon ki tervet a változásra – akár írásba adva. Ha újra elköveti a hibát, akkor a legjobb gyorsan szóba hoznia témát, és frissiben bocsánatot kérni.
 

Ötödik nyelv, a megbocsátás kérése: „meg tudnál bocsátani?”.

A bocsánat kérése azt jelenti, hogy a sértő fél szeretné a kapcsolatot helyrehozni. A bocsánatkérő sebezhető állapotban van. Ezért félnek sokan bocsánatot kérni. Félnek a hatalomvesztéstől, a visszautasítástól, az erkölcsi bukástól. A bocsánatot nem lehet követelni, hiszen a megbocsátó sincs könnyebb szituációban. Ilyenkor ő lemond az igazságtételhez való jogáról, el kell engednie haragját, sértettségét vagy megalázottságát. Sokszor bántó viselkedésünk következményeivel is tovább kell élnie.

Saját bocsánatkérő nyelvünk felfedezése

Az alábbi kérdések abban nyújtanak segítséget, hogy tisztázzuk mi magunk milyen bocsánatkérő nyelven értünk és beszélünk. Ne lepődjünk meg, mert az is előfordul, hogy valaki "kétnyelvű".

Mit szeretnénk, mit mondjon vagy tegyen a bocsánatkérő?
Mi fáj legjobban az adott helyzetben?
Én magam hogyan kérek bocsánatot?

Saját bocsánatkérő nyelvünk felfedezésében egy teszt kitöltése volt segítségünkre.

Természetesen páros megbeszélés is része volt a programnak, melyet csoportos megosztás zárt. A csoportok kialakításánál szembesültünk azzal, hogy a foglalkozáson kismamák (2 fő), nagymamák (3 fő) és mamák (ill. ezek férfi megfelelői) vettek részt. 

lejegyezte : Covi