Lelkinap ráhangolódással

2019. 03. 29 Péntek este kezdődött.  20 órakor találkoztunk a Zeneiskola Cserzőköz utcai termében azzal a céllal, hogy ráhangolódjunk a másnapi lelki napra.  Szeretem ezt a termet. 

A néma zongorát és pianínót, a vidám színű képeket a falon, de leginkább azt a kört amit székekkel alakítottunk ki és helyet foglaltunk rajta, hogy együtt játszunk. (számos jó hangulatú "lelkestet" töltöttünk már el ebben a teremben)

M.Á.vállalta, hogy játékokat készít elő, amelyek - ahogy ő fogalmazott- a gyermeket csalják elő belőlünk, és ezzel a gyermeki nyitottsággal érkezzünk a holnapi együttlétre.

Az első egy koncentrációs gyakorlat volt ami egyben át is mozgatott bennünket. 

Másodiknak egy lapot kaptunk, amin fa volt, és a fán, illetve alatta különböző pozícióban és lelkiállapotban lévő ember figurák közül kellet egyet kiválasztani, amivel magunkat tudjuk azonosítani, majd arról pár mondatban elmondani, hogy miért arra esett a választásunk.

A harmadik egy "ájulós" játék volt amihez figyelni kellett Ágira és egymásra.

Ezt egy csapatjáték követte. A játék nevét nem jegyeztem meg, de játszani jó volt. Egy fogalmat, kifejezést, mondást kellett egy jelentkezőnek különböző szimbólumok segítségével a csapattal megértetni. Nekem pld. a " püspöki szabadegyetem" kifejezés volt a feladatom. Megizzadtam !

A játék befejeztével aludni mentünk. Négy házaspár fogadott erre az éjszakára vendégül, másik négy házaspárt.

Ennek az volt a célja, hogy lehetőséget adjunk a találkozásra és gyakoroljuk egyik részről a vendégszeretetet , másrészről az otthon elhagyás bátorságát. 

Én rövidnek találtam a késő estét és a reggelt a beszélgetéshez. Mire a fontos dolgokhoz értünk, addigra menni kellett a lelkinapra.

Szombaton 9 órakor találkoztunk K.E. atyával.

Egy körkérdést követően - Mit hagytunk otthon és mit várunk a mai naptól ? - E. atya Lukács evangéliumból, a Lk. 1,26-38 bibliai szakaszt világította meg nekünk, versről versre, mintegy 80 percben. ( akit érdekel, a hangfelvételhez küldök hozzáférési lehetőséget)

Az egzegézist követően - melyet E. atya szőnyegbombázásnak nevezett ( és nem tévedett sokat) - a Corpus Christi kápolnában mentünk át, ahol félórás imával, elcsendesedéssel próbáltuk átgondolni a hallottakat.

12 órakor az ebédet a Crystal étteremben fogyasztottuk el. Előzetes egyeztetésünk ellenére a laktóz és glutén érzékenyeknek külön harcot kellett vívni a számukra is ehető ételért. A minőségre én egy 10- es skálán 6 pontot adnék. A rántott húshoz és zöldséges rizshez, bölcsen adtak két uborkát is, így senki nem fulladt meg ebéd közben.

A délutánt, zsolozsmával kezdtük.

Majd E. atya felolvasott egy fiataloknak összeállított 46 rövid tőmondatból álló szöveget, "Milyen az az Isten aki szered téged?" címmel,

egyes mondatokhoz kommentárokat fűzve.

Végül egy körkérdésben reagáltunk a hallottakra.

(CsV)