Nagytábor

Köszönjük a támogatást!

Idei nagytáborunkat a Szent László Általános Művelődési Központ (6500, Baja Katona J. u. 3.) kollégiumában tartottuk 2013.07.15.-07.21. között. Újdonság volt, hogy 40 fiatal részére a nagyobbak ötleteinek figyelembe vételével és aktív közreműködésükkel „Szabadság hat felvonásban Baján” mottóval külön tábort tartottunk.

A fiatalok közel 800 e Ft-os szállás-étkezés költségét sikerül/sikerült a NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM és a NEMZETI CSALÁD ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZET-hez benyújtott pályázatunkon megítélt 370 e Ft-al csökkenteni.

Íme a felvonások:

Első felvonás

A táborba a többség Mohácsról kerékpáron érkezett. Kis pihenő után lesétáltunk a Sugovica folyó partjára, ahol már várta a csapatot a felszerelt sárkányhajó. Eveztünk, doboltunk. (Kétszer fordult a hajó.) Megtanultuk, hogy húsz ember csak úgy evezhet együtt, ha mindenki a dobos ütemére húzza. Élhet bárki a szabadságával, evezhet az egyéni elképzelése szerint más ütemben, de azzal az egész csapat munkáját tönkre teszi. Meddig tart az egyéni szabadság? Amíg nem sérti a közösség érdekét?

Éppen hogy megszáradtunk, már indultunk is a Garai Ház Alapítvány Lakóotthonába, ahol értelmi sérült házigazdáink finom pizzával vártak minket. Először a legtöbben kicsit idegenkedtek, de egy rövid bemutatkozás és néhány közös ének után oldott hangulatban jártuk körbe a házat.

A nap eseményeit este Schindler Mátyás plébánossal, mentálhigiénés szakemberrel beszélhették végig a fiatalok.

Második felvonás

Reggel megtekintettük a Grassalkovich palotát, majd a Ferences Templomot, ahol meghallgattuk a kolostor és a plébánia történetét. Ezt követően fergeteges vízibombacsatán vehetett részt valamennyi gyerek, a tizennyolc év körüli csapat előző éjjeli szervezésének köszönhetően.

Ebéd után kánonokat énekeltünk, délután strandoltunk, majd este a Bácska Banda muzsikájára moldvai, széki és dunántúli táncokat tanultunk, gyakoroltunk. Beszélgettünk az elődeink szokásairól, a zenéjükről, a gyökereinkről.

Harmadik felvonás

Mindenki szabadon választhatott a háromszor félórás autóút és a koradélutánig tartó kerékpártúra között. A fiatalok közül mindenki a két kerekes változat mellett döntött. Az értelmi sérült fiatalok, akikkel hétfőn este megismerkedtünk, ismerősként üdvözölték az érkezőket a garai Tarka-Barka műhelyben. Gyertyát öntöttünk, korongoztunk, papírt merítettünk. A helyi református lelkésznő beszélt a falu történetéről, a nemzetiségekről, a jelenlegi helyzetről. Lenyűgözve álltunk a százéves falak között, amelyek gazdagságról és szegénységről, elfogadásról és elutasításról, döntésekről és következményeikről meséltek. Miután kipihentük a túrát, tervezett játékos-beszélgetős formában próbálgattuk a szabadság megélését – megértését.

Negyedik felvonás

Udvardy György püspök úr személyesen kereste fel a tábort. Nem volt kötelező, mégis, a reggel hétórás mise első dalát mindenki együtt énekelte. Azok is, akik éjfélig filmet néztek, beszélgettek. A bajai szerb templomba, majd a jelenleg könyvtárként működő zsinagógába látogattunk el. Két vallási közösség, amelyek korábban többszáz fős gyülekezetek voltak Baján, ma már talán csak néhány tucat képviselőjük él a városban. Törekedtünk arra, hogy minden nap legyen sportprogram, így kerékpározás – úszás – kerékpározás követte az ebédet. Délután a helyi református templomban tartottunk koncertet. Itt is jelen voltak az értelmi sérült fiatalok, és több bajai vendég. Így ez a program is sokakat elért, hozzájárul a sérült emberek integrációjához, elfogadásához. Az este témája a házasság volt. Egy húsz és egy huszonöt éve házasságban élő pár beszélt hitelesen a házasságról, a megismerkedésükről, a nehézségekről és az örömökről. Ma már szabad nem házasságban élni. Kérdés, hogy adhat-e a házasság köteléke szabadságot.

Ötödik felvonás

A délelőttöt ismét Schindler Atyával töltötték a fiatalok, együtt beszélgetve – gondolkodva. Délután önfeledten futottunk, dobtunk, úsztunk, küzdöttünk a Sugovicában a vízi vetélkedőn, sötétedés után a bátrabbak újra strandoltak.

Hatodik felvonás

Ezen a délelőttön a fiatalokat egy nagy feladat várta, amire lelkesen és felelősséggel készültek. A rájuk bízott óvodás csoportnyi kisgyerek számára kellett tartalmas programot szervezniük. Elsétáltak a Petőfi-szigetre, számháborúztak, fociztak. Ezen a délelőttön megélhették a fiatalok, hogy ők már önállóan, másokért felelően, döntéseket hozva szervezhetik a kicsik programját. Ebéd után taizei énekeket énekeltünk, akik tudták, hangszerekkel kísérték. Délután nagy izgalommal melegítettünk a helyi siketek és nagyothallókkal játszandó barátságos focimeccsre. Több gólt rúgtunk, mint az ellenfél, de a legnagyobb nyereség a mérkőzés utáni találkozás volt a siket fiatalokkal. Megtanítottak nekünk néhány jelnyelvi szót, tolmáccsal, szájról olvasva és kézzel-lábbal beszélgettünk. Egy korábban ismeretlen világ nyílt meg a pályázati programban részt vevő 40 fiatal előtt. A meccsen és az azt követő halászlé-vacsorán a két csapaton kívül rokonok, szomszédok, ismerősök is részt vettek. Összesen kb. 120 fő. A búcsúestén régi slágereket énekeltünk, beszélgettünk és megkóstoltuk a helyi asszonyok jóvoltából az érsekcsanádi rétest.

Táborzáró

A vasárnapi táborzáró misén több százan vettek részt a bajai Szent Antal templomban. Itt a csoportunk röviden bemutatkozott, beszámolt az elmúlt egy hét eseményeiről.